A Pilis-hegység aranyútján - Dömöstől Dobogó-kőig



 

 

 

A Rám-szakadék felé


 

Turánkat a Duna parti településről, Dömösről indítjuk. Az autót a Szent István király templom mögötti fizetős parkolóban hagyjuk, ahol kb. 1000 Ft-ért tudunk napijegyet venni.

Innen a sorompót elhagyva már szinte be is érünk a Malom-völgybe.

Majd áttérünk a Dömösi-Malaom-patak túloldalára a turista jelzésnek megfelelően, ahol követjük a Zöld-vonal turista jelzést  a Rám-szakadék felé, egy darabig a következő turista jelek kíséretében:   

 

 

Közben egyre mélyebbre jutunk a völgy nagy dombjai között. Itt volt valamikor egy réig vízimalom is, amely a völgy és a patak nevét is ihlette.

 

Malom-völgye

 

Elhaladunk a hangulatos Vadfaló fogadó bírtoka mellett is, ahol visszafelé úton mindenképpen érdemes megállni inni, vagy enni valamit. Ajánlom a ház specialitását, a Szarvasburgert.

 

Vadfaló bírtok

 

 

Dömösi Vizes Bánya

Elhaladunk a Dömösi Vizes Bánya mellett is. Ez a Bánya egy 2,1 magas és 1,9m széles trapézszelvényű járat, amely 337m hosszúságban nyúlik a hegységbe.

 

Dömösi Vizes Bánya

 

A XIX. században építették azzal a szándékkal, hogy majd lignitet fognak bányászni, amit egyébként a kőzettani tulajdonságai nem támasztanak alá. Tehát homály fedi a valódi célját. Viszont a barlang ma, 600-1300 egyedszámú denevérkolóniának ad otthont.

 

Szentfa Kápolna

Néhány perc alatt elérkezünk a Szentfa Kápolnához, és a Kaintz György-forrás-hoz.

 

Szentfa Kápolna

 

Egyébként a forrás vize nem ivóvíz minőségű.

 

Szentfa Kápolna

 

Itt leválik a piros-háromszög  jelzés a Vadálló-kövek felé, ami innen már nem lenne messze, de mi, sok minden más szépet is útba ejtünk még előtte.

 

Vadálló-kövek - Rá,-szakadék leágazás

 

Aztán elhagyjuk a sárga-vonal  jelzést is, amely a Lukács-árok felé kanyarodik el.

 

 A Lukács-árok felé

 

 

 

 

A Rám-Szakadék


 

Mi követjük tovább a Zöld-vonal  jelzést, ami elvisz minket a Rám-szakadék bejáratához.

 

 

Aztán beérünk a Rám-szakadékba, amit az ott folyó kis patakocska, és az egyre jobban magasodó szurdok fala is jelez.

 

A Rá,-szakadék

 

A Rám-szakadék mintegy 1000m hosszúságú, amit kisebb vízesések, vízáttörések tarkítanak, egy viszonylag mélyen húzódó szurdokvölgyben.

 

 

A Három forrás-völgy középső harmadában fekszik. A szakadék egy andezit törmelékes vulkáni eredetű szurdok, aminek a falain 15 millió évvel ezelőtti vulkántevékenységek figyelhetőek meg.  

A miocén korban ezt a vidéket a sekély Pannon-tenger borította, amiből vulkánként emelkedtek ki ezek a hegységek.  

Aztán az összegyűlt csapadékvíz folyamatosan egy mély völgyet alakított ki a hegyoldalban. A víz a gyengébb tufákban utat tudod mosni, kialakítva így a szurdokot. A keményebb lávarétegekben pedig zúgók és vízesések alakultak ki.  

 

A Rám-szakadék

 

Rám-szakadék

 

A szurdok magassága néhol eléri a 35 métert is, szélessége pedig bizonyos helyeken alig van 3 méter.

 

Rám-szakadék

 

A szurdok a mai napig is folyamatosan formálódik az ott folyó pataknak hála, ami hóolvadáskor, és nagyobb esőzéskor megsokszorozza a formáló hatását.

 

A Rám-szakadék

 

A Pilisi Parkerdő ZRT. tartja karban ezeket a turista útvonalakat, és hát mit mondjak, szerintem nem lehet rá panasz. Elég jól kiépített. 

 

A Rám-szakadék

 

Szerencsére van olyan rész is, ami a inkább a turista fantáziájára bízza a továbbhaladást, még izgalmasabbá téve ezt a kanyargó szurdokot. 

 

A Rám-szakadék

 

Igazi kaland ebben a szurdokban végig menni. 

 

A Rám-szakadék

 

Aztán sajnos kiérünk a szakadékból, pedig még folytattuk volna. Elérünk egy turistaút kereszteződésig, és pihenőpontig, ahol mi a zöld-négyzeten  megyünk tovább a Rám-hegy, illetve Dobogókő felé. 

 

 

A Rám-hegy felé

 

 

Rám-hegy- Ferenczy szikla


 

Aztán teszünk egy kis kitérőt a Zöld-háromszög   jelzés felé, ahol elérjük a Rám-hegy bejáratát.

 

 a Rám-hegy bejára

 

 a Rám-hegy

 

 

Itt található a föld Szívcsakrája a Ferenczy szikla. A háttérben pedig a Vadálló-kövek sziklavonulata látszik.

 

 A föld Szívcsakrája a Ferenczy szikla.

 

De ellátunk még Dobogó-kőre is, ahol a magas adótorony a tájékozódási pontunk. 

 

Háttérben a dobogóköi adótorony

 

Vissza térünk a  útra , és haladunk tovább Dobogókő felé, ahol találkozunk a Déry forrással is.

 

Déry forrás

 

Aztán Dobogó-kő lábánál érintjük a Thirring körutat, ahol találkozunk a Thirring sziklákkal.

 

Thirring körút

 

Thirring körút

 

Itt felkapaszkodunk egy kis kilátópontra, ahonnan gyonyörű panoráma nyílik a Dunára. 

 

A Thirring köruút lévő kilátópont

 

Aztán következik a Siketek Mária Kegyhelye,  ami Dobogó-kő aljánál fekszik.

 

Siketek Mária Kegyhelye.

 

 

 

Dobbogó-kő


 

Majd néhány méter múlva fel is érünk Dobogó-kőre, amit az emberek sokasága, és a turistautakat jelző táblák tömkelege ad a tudtunkra. Mondhatni, hogy ez a település a turista utak epicentruma itt a pilisben.

 

Dobogó-kő

 

Innen a kilátóból aztán pazar a panoráma a Vadálló-kövekre, a Rám-hegyre, azokra a helyekre, ahol még csak 1 órával ezelőtt jártünk. És persze a Dunakanyar vonala sem utolsó látvány. 

 

Kilátás Dobogó-kőről

 

Innen több lehetőségünk is van visszatérni Dömösre, ahonnan jöttünk.

Az egyik, hogy ugyanezen az úton visszamegyünk, vagy kerülünk a Prédikálószék és a Vadálló-köveken át, mintegy körtúrát alkotva. Vagy lehet ugyanez, csak Pilisszentlászló felé kerülve. Mi az utóbbit választottuk, ami sokkal hosszabb, de aki vágyik a kihívásra, annak ez az ajánlott.

 

 



2018-07-30  -  Mészáros András





Cimkék:



Túra adatok:

Helység: Dömös-Rám-szakadék
Nehézség: 5
Magasság: 398 m
Menetidő: 1 óra

Helység: Dömös - Rám-hegy(Ferenczy szikla)
Nehézség: 3
Magasság: 486 m
Menetidő: 2 óra

Helység: Dömös - Dobogó-kő
Nehézség: 3
Magasság: 699 m
Menetidő: 3,5 óra

      GPX térképfájl letöltése